Kifejezetten izgalmasan zárult a tavaszi szezon a WhiskyNet kóstolók sorában, egyrészt megünnepeltük az egyik legmenőbb skót független palackozó, a Douglas Laing 70. évfordulóját, másrészt pedig egy szép soron keresztül megnéztük, hogy mit is lehet kihozni a boroshordós érlelésekből.

kóstoló whisk(e)y douglas laing whiskynet goodspirit

 


Douglas Laing jublieumi sor: Isle of Jura Provenance 8 éves, Bunnahabhain Provenance 12 éves, Ledaig Provenance 9 éves, Timorous Beastie Remarkable Regional Malts 10 éves, The Gauldrons Remarkable Regional Malts, Strathclyde Old Particular 20 éves

 


Az egyik legjobb független palackozó sorozatai közül a fiatalabb tételekre koncentráló Provenance, a blended maltokat bemutató Remarkable Regional Malts és az idősebb tételeket felvonultató Old Particular került be a kóstolósorba. Az utóbbiba tartozó 20 éves Strathclyde single grain ütötte a legnagyobbat, édeskés, kókuszos ízvilága már-már a rumokéval vetekedett. A Tobermory lepárlóból érkező Ledaiggel kapcsolatban volt már nagyon pozitív élményem, igaz a másik független nagyágyú, a Gordon & MacPhail kiadásában), most sem okozott csalódást, a kilenc éves Provenanceban nagyon szép harmóniával integrálódik a tőzegfüst. A könnyedebb vonalat szépen hozta a nyolc éves Jura, a tíz éves Timorous Beastie és a 12 éves Bunnahabhain, az egyetlen csalódást a Gauldrons okozta: a földes, már-már dohos jegyei csúnyán rátelepdtek az italra.

kóstoló whisk(e)y douglas laing whiskynet goodspirit


Boroshordós érlelések: Teeling Single Grain Wine Casks, Teeling Single Malt Revival IV Muscat Barrels 15 éves, Arran Single Malt Tokaji Cask Finish 10 éves, Arran Single Malt Amarone Cask Finish, Benromach Chateau Cissac Finish, Glenglassaugh Peated Port  Wood Finish


A muskotályos borokkal szemben komoly ellenérzéseim vannak (egy bor, amit nonszensz módon leginkább saját magával lehet jellemezni), viszont a Teeling 15 éves Revival IV Muscat Barrels kiadása akkorát ütött, hogy az egyébként komoly sor többi tagját elhomályosította. A Benromach Chateau Cissac Finish komplexitása azért lenyűgöző volt, a Glenglassaugh Peated Port Wood Finishnél pedig szépen összejött a tőzegfüst és a portói. Az amarone és a tokaji hordók nem jelentenek könnyű alapanyagot, az Arran azonban ezekkel is szépen tud dolgozni, még ha a világot nem is váltották meg a lekóstolt tételek. A cabernet sauvignonnal operáló Teeling single grain tételére ráfért volna még egy kis érlelés, de kezdésnek abszolút megfelelt.

Fotók: Farkas Krisztián @ Koktél Blog

Ha tetszett a poszt, akkor csatlakozz a Koktél Bloghoz a Facebookon és az Instagramon!