A minőségi pálinkakóstolásról tart kurzust a Pálinka Nemzeti Tanács az OMÉK-on, ahol azt is megtudhatjuk, miről ismerjük fel a pálinkahibákat, és mikor mondjuk mindenképpen nemet egy-egy kerítésszaggató párlatra. A kurzus minden nap 14:00 órakor kezdődik, ahol vakkóstoláson teszik próbára a résztvevők érzékeit. A tanács mindenkinek azt javasolja: ismerje meg a saját pálinkaízlését, legyen gyanakvó, ha olcsó pálinkáról van szó, és ne feledje a legalapvetőbb kóstolási szabályokat sem!
Fotó: Molnár Zsolt
Pálinka és körömlakklemosó
Ragasztó, körömlakklemosó, romlott tej és büdöszokni-szag: leginkább így lehet jellemezni az elő- és utópárlatos, vagyis a hibás pálinkák szagát. Ezeket figyelik a vizsgálóbírók a pálinkaversenyeken, és ezek alapján vehetjük észre mi is, ha valami nincs rendben a poharukban. Amikor a főzeteken előpárlatos jegyeket érzünk, olyankor körömlakklemosóra vagy ragasztóra emlékeztető szag csapja meg az orrunkat, az utópárlatra pedig a savanyú jegyek utalnak. Ilyenkor érdemes inkább illedelmesen nemet mondani a kínálónak.
Csuklóra vagy kézfejre kent pálinka
A kóstolómesterek számos trükköt ismernek, amivel még könnyebb kiismerni a különböző pálinkákat. Az ún. bőr-próba során egy keveset a csuklójukra vagy a kézfejükre (a hüvelyujj alatti részre) dörzsölnek a pálinkából, ami, miután elpárolgott, különböző illat-, vagy éppen szagmintát hagy maga után. Ha gyümölcsös, kellemes illatot érzünk, akkor bátran kóstoljunk.
Szürcsölgetés
Sokan még mindig shotként tekintenek a pálinkára, és hűtve, egyenes pohárból, egy mozdulattal megisszák. A tanács pálinkabírái szerint kóstolni csakis tulipán alakú pohárból és szobahőmérsékletű pálinkát szabad, amit lassan, kortyonként kell elfogyasztani. Vannak, akik még szürcsölgetik is a kóstolás közben, hogy a levegővel együtt minél több aroma szabaduljon fel a szájukban.
Kezdőknek illatos, haladóknak alma, cseresznye és törköly
Ahhoz, hogy megismerjük és megszeressük a pálinkát, fontos ismernünk a saját ízlésünket is. Érdemes például abból a pálinkából kóstolni, aminek a gyümölcsét önmagában is kedveljük, mert így jó eséllyel a belőle készült pálinkát is élvezni fogjuk. A Pálinka Nemzeti Tanács azt javasolja, hogy a kezdők a nagyon illatos, szinte parfümös termékekkel kezdjék a kóstolást: ágyas pálinkákkal, málnával, kajszival, irsai szőlővel, vilmoskörtével és birssel. Ezeket a kóstolómesterek „csali pálinkának” hívják, mert könnyű velük megbarátkozni, felismerni és megszeretni. A haladóké az alma, cseresznye és a törköly pálinkák, mivel ezekhez már kifinomultabb érzékek szükségesek.
A jó pálinkának ára van
Bármilyen áron is jutunk hozzá a pálinkához, mindig legyünk óvatosak a vásárlásnál. A Pálinka Nemzeti Tanács kurzusain azt is hangsúlyozza: a jó pálinkának ára van. A minőségi pálinkafőzés ugyanis rendkívül költséges, csak komolyabb anyagi befektetéssel kerülhet a polcokra hibátlan pálinka. A gyümölcsök beszerzése, esetenként a megtisztítása (például a birsalma szőrtelenítése) és feldolgozása is fontos része a folyamatnak, amit lehetetlen olcsón kivitelezni.
Sajtóanyag alapján szerkesztette: Farkas Krisztián
Ha tetszett a poszt, akkor csatlakozz a Koktél Bloghoz a Facebookon és az Instagramon!