Egy jó koktélnál az összetevők harmóniája mellett nagyon fontos az ital hőmérséklete, amit jelentősen befolyásol a felhasznált jég. A minőségi koktéljég alkalmazása lassabb olvadással jár, jobban élvezhető italokat eredményez, hiszen az idő előtt elolvadó jég csúnyán felvizezi a koktélunkat. A jég tehát olyan fontos a bártendernek, mint mondjuk a tűz a séfnek. Íme nyolc dolog, amit nem tudtál a koktéljégről.
Fotó: barschool.net
1. Sokan a koktéljég minőségét kizárólag az átlátszóságával kötik össze, ami természetesen fontos faktor, hiszen egyrészt utal a víz tisztaságára, másrészt jelzi, hogy nem kerültek bele légbuborékok (ami gyorsabb olvadást eredményezne), harmadrészt pedig jobban néz ki (az átlátszó jég készítésének fontos kitétele a víz felforralása, majd lassú fagyasztása, aminek részleteiről itt és itt lehet tájékozódni). Mindezek mellett azonban érdemes minél semlegesebb ízű vizet használni, ami nem módosítja a koktél harmóniáját.
2. A szilikonos formákban készített, különféle alakú koktéljegek általában nem a legideálisabbak, például shakelésnél könnyebben letörnek belőlük darabok, amik felhígítják a készülő koktélt. A szilikonos formákat pedig amúgy is nehezebb tisztítani, így könnyebben szennyezhetik be a jeget.
3. Ha professzionális kóstolásról van szó, akkor a párlatokat kivétel nélkül tisztán kell szervírozni, mert a hideg összezárja az aromákat. A tévhitekkel ellentétben azonban ez csak az illatokra igaz, a szájban ugyanis azonnal kinyílnak a hűtés miatt összezárt aromák. Ráadásul egy hordóerősségű, tehát magas alkoholtartalmú whiskyvel kifejezetten jót tud tenni némi víz vagy jég, hiszen fellazítja, könnyebben fogyaszthatóvá teszi azt (ugyanez igaz akkor is, ha kevésbé jó minőségű whiskyt vagyunk kénytelenek inni, de pl. egy prémium single malt whiskyt már érdemes tisztán fogyasztani).
4. Az tény, hogy a trendi jéglabdák és nagyobb jégkockák nagyon jól néznek ki, viszont az már csak részben igaz, hogy lassabban olvadnak el. Mivel egyetlen nagyobb méretű jégdarab kisebb felületen érintkezik az itallal, mint a sok kisebb méretű, ezért lassabban hűti le azt, így e tekintetben lassabban is olvad, azonban a nagyobb jégdarab a külső környezet hőmérsékletével nagyobb felületen lép kölcsönhatásba, ami viszont felgyorsítja az olvadást.
5. A tojásfehérjét tartalmazó koktélokat a megfelelő textúra miatt ún. száraz shakeléssel kell elkészíteni, azonban a nevétől eltérően itt nem a szárazságról vagy nedvességről van szó, hanem a hőmérsékletről. Azért szükséges a jég nélküli shakelést alkalmazni, mert a tojáshab kialakulásához a szobahőmérséklet a legmegfelelőbb (erről bővebben itt lehet olvasni).
6. A Martini koktél kapcsán a James Bond filmek hatására mindig nagy kérdésként merül fel, hogy most akkor jéggel összerázva vagy jéggel keverve érdemes-e fogyasztani, a válaszok pedig igen sokszínűek. A leggyakrabb felmerült érv a keverés mellett, hogy a shakelés hatására opálos lesz a koktél, a kevésbé drasztikus keverés sokkal tisztább, szebb megjelenést eredményez. Vannak, akik szerint nem csak a kinézet, hanem az íz is megváltozik a shakelés miatt, sokak szerint viszont csak a gyorsabb vagy lassabb lehűtés kérdése az egész (a különféle érveket itt gyűjtötték össze részletesen).
7. A bártender nem azért szervírozza sok jéggel a long drinket, mert a vendéget átverve szeretné a többi összetevőt kispórolni, hanem a gyorsabb dilatáció (a kevés jég lassabban vagy egyáltalán nem hűti le az italt) és lassabb olvadás miatt (a kevés jég gyorsabban elolvad és csak felvizezi az italt).
8. A koktélokat nem csak jégen, hanem jégben is lehet szervírozni. Sőt, a manapság nagy trendnek számító füstölés is megoldható egy jéggömb segítségével.
Koktél a jégen helyett koktél a jégben
Lehet még fokozni, füst a jéglabdában
A fentiekhez képest már-már snassznak tűnik, de jópofa lehet uborka- és eperdarabokkal, valamint mentalevelekkel feldobni a jégkockákat
Forrás: Eater, Food Republic, Serious Eats, Barschool és Wikipédia
Ha tetszett a poszt, akkor csatlakozz a Koktél Blog Facebook-oldalához!
