A forralt borokról valószínűleg sokaknak valami nagyon rossz minőségű vörösborból készült, túlzottan fűszeres, gejl lötty jut eszébe. Pedig nagyon is kellemes italként tud viselkedni, ha kellő odafigyeléssel készítjük el. Egyrészt le kell számolnunk azzal a tévhittel, hogy a forralt bor készítéséhez megfelelő egy alacsony árfekvésű, rossz lőre is, mivel gyenge minőségű alapanyagból nem lehet színvonalas italt alkotni. Másrészt érdemes szélesebb távlatokban gondolkozni: a melegítés hatására túlságosan is felszabaduló tanninok miatt a vörösborok helyett szerencsésebb a fehérborok felé nyitni. Megkönnyítjük a saját dolgunkat, ha egy friss, könnyed, visszafogott, kevésbé fűszeres tételt választunk, így magunk alakíthatjuk ki a forralt bor karakterét. Legutóbb a Bortársaságnál segítettek nekem megtalálni az ideális választást, így Légli Ottó 2014-es évjáratú balatonboglári fehér cuvéejéből alakítottam ki a saját receptúrámat. Mivel a boróka az egyik kedvenc fűszerem, ezért a bor megerősítéséhez egy borókanehéz london dry gint választottam, amire rásegítettem egy kis szárított borókabogyóval is. A téli, ünnepi ízek és a balansz miatt fahéjat, narancsot, akácmézet és egy pici gyömbért is használtam, a 2014-es Légli 333-at megkóstolva pedig úgy gondoltam, hogy némi vanília még illik a bor karakteréhez.
Fotó: Koktél Blog
ÖSSZETEVŐK:
75 cl friss, könnyed, száraz fehérbor (2014-es évjáratú Légli 333),
10 cl london dry gin (Gordon’s),
2 cl frissen facsart narancslé,
5 db szárított borókabogyó lereszelve,
1 db vaníliarúd,
1 db fahéjrúd,
1 szelet gyömbér,
3 evőkanálnyi akácméz.
ELKÉSZÍTÉSE:
Az összetevőket egy hőálló edényben, lassú tűzön, kevergetve melegítsük össze (kb. 20 percig, de semmiképp se forraljuk fel).
Ha tetszett a poszt, akkor csatlakozz a Koktél Blog Facebook-oldalához!
